Születésnapos játék 2.

Rita játékán a harmadik szülinaposunk Anna volt.
Ezeket kapta tőlem :)

Anyagmaradékból baba

Találtam egy két kisebb nagyobb anyag darabot. Ez lett belőle :

Miután a férjem meglátta , azt mondta, hogy ilyet kell készítenem a kereszt lányának. Úgyhogy most egy picit szidom magamat mert sose készítek szabásmintát :) És készíthetek másikat, mert ezt csak nem adhatom oda. Van egy két hiba amit ki kell javítani :) De ez lehet, hogy csak kifogás... Imádom a plüss figurákat :D

Játék nálam!!!

December 4-én lesz két éve, hogy elkezdtem a blogolást. Úgy gondoltam, hogy mivel rég volt játék nálam, játékot hirdetek :)

Egy cicust és pár apróságot lehet megnyerni :) Az apróságok legyenek meglepik :) de az biztos, hogy lesz füli és medál és....
Szóval a cicus:

A játék határideje december 4. este 18 óra.
Mindenki játszhat aki hagy itt megjegyzést. Ha lehet akkor hirdesd a játékot, de ez nem feltétele a részvételnek.
Jó játékot mindenkinek!!!

Bemacskásodtam :)

Imádom a macskákat. Ezért készítettem párat. Azt hiszem még készülnek is :)

Ez a cicus már gazára is talált :)

Neki is lett helye. Majd azt holnap megmutatom :)

Halottak napja

Ady Endre : Halottak napján

Halottja van mindannyiunknak,
Hisz percről-percre temetünk,
Vesztett remény mindenik percünk
És gyászmenet az életünk.
Sírhantolunk, gyászolunk mindig,
Temetkező szolgák vagyunk!
-- Dobjuk el a tettető álcát:
Ma gyásznap van, ma sírhatunk!

Annyi nyomor, annyi szenny, vétek
Undorít meg e sárgolyón...
Hulló levélt hányszor feledtet
A megváltó, a gyilkos ón!...
Óh, hányszor kell a sírra néznünk,
Hogy vigasztaljuk önmagunk --
-- Dobjuk el a tettető álcát:
Ma ünnep van, ma sírhatunk!...

1899. november 1.

Ezzel a verssel emlékezek halottainkra és ezekkel a koszorúkkal amiket én készítettem. 

Elgondolkoztató

Találtam egy régi cikket. Most ezt szeretném megosztani veletek. Szerintem elég érdekes és tényleg lehet rajta gondolkozni.

Jó étvágyat, Papus!

Eljátszom néha a gondolattal: mi lenne, ha hirtelen feltámadna sose látott üköregapám? Szép komótosan lesétálna a mennyországból, egyenesen a baranyai kisváros parkkal szegélyezett zsákutcájába, eljönne a legutolsó házig, felbaktatna az emeletre, benyitna a dolgozószobámba, és így szólna:
 - Mit bámulsz kislányom, ott, a furcsa masina előtt?
 - Nézem a neten a menüt, Papus, hogy megrendeljem a holnapi ebédem.
 - Net, aha... És nincs időd egy kicsit beszélgetni?
 - Sietnem kell, csak délig fogadnak rendelést, mert Budapestről hozzák
 - Persze, kislányom, neked a fővárosban főznek, gondolom, ingyen, és a lábad előtt hever az ország - kacsint rám.
 - Fenéket, Papus, meg kell ezt fizetni, elég rendesen. Várj, be is lépek a bankomba, hogy átutaljam az összeget.
 - Elmész?
 - Miért mennék, van már telebanking szolgáltatás, a fizetést is intézhetem a neten.
 - Jaj, a frászt hozod rám! Mi ugrál ott rezegve - csipogva előtted?
 - Csak a mobilom, megérkezett sms-ben a kód, amivel beléphetek a számlámhoz.
 - Mégis elmész?
 - Papus, hányszor mondjam még? csak ebédet rendelek!
  Papus eztán már csak magában dohog: ,, Mindig furcsa kislány volt, most se ezen a földön jár. Csak fantáziál, ahelyett, hogy tartana néhány tyúkot, és abból főzne magának. Akkor talán nem lenne ilyen sovány. Nem baj, azért maradok, én már úgyse halok éhen..." Másnap, mielőtt Papus visszasétálna a mennyországba, csöngetnek. Lelkesen nyit ajtót: talán egy útitárs - gondolja. Vagy mégsem? Fiatalember áll a kapuban, vidáman köszön:
 -Jó napot, meghoztam az ebédet!

Kemény Krisztina írása

Vadaspark

A szegedi Vadasparkban voltunk tegnap. Kihasználtuk a szép időt.