Hát ami azt illeti ez az év sem hoz sok jót , úgy látom. Tegnap hazamentem a szüleimhez, de az édesapámmal egy kissé / nagyon/ összevesztünk. Nem írom le miért, de elég csúnya veszekedés volt, úgyhogy hazajöttem. Annak nem sok értelmét látom , hogy azért menjek haza, hogy az édesapám veszekedjen velem. :( Ez van. Ezt kell szeretni.
Hétfőtől szabadságon vagyok. A férjem pedig kedden / pont a szülinapomon / megy fel Budapestre dolgozni. :( Előre láthatólag csak pár hét, de nem lehet tudni. Érdekes lesz egyedül itthon, főleg úgy hogy most egy ideig nem megyek haza :( Remélem az apukám véleménye megváltozik, de erre sajnos nagyon nagyon kevés az esély. Mostanában nem igazán jön össze semmi.
A munkáimmal kapcsolatban is eléggé csalódott vagyok, pontosabban a bloggal kapcsolatban. Ahogy látom nem igazán tetszenek a tojás-hajas díszek, meg a pet-palack ékszerek az embereknek. Van egy - két ember aki jelzi, hogy tetszik neki, de gondoltam, hogy amiket készítek az különleges . De nem. Legalábbis nem kapom azt a visszajelzést amire számítottam :( Pedig nem igazán könnyű az elkészítése egyiknek sem. Lehet hogy több mindent kellene készítenem, de nem 2-3 perc alatt készül el például egy tojás-hajas doboz, hanem 2-3 nap, legalább, ha nem több.
Most biztos azért gondolom így ezeket mert nagyon- nagyon rossz a kedvem mint már említettem. Majd holnapra remélhetőleg kialszom a magamból :(
Addig is mindenkinek nagyon szép napot kívánok!
Nagyon sajnálom,hogy így kezdődött a szabadságod! Sosem jó ha az ember a szüleivel van rosszban. legyen szó bármiről is.
VálaszTörlésA dobozok szerintem nagyon szépek. A pet- palack ékszerek pedig nem csak szépek,hanem klasszak is. Nekem elég hihetetlen volt,hogy ilyet lehet készíteni. Még anyumnak is meséltem róla,sőt meg is mutattam neki! Kitartást és pihenj egy nagyot! Utána jobban érzed majd magad.
Remélem kibékültök majd!!!
VálaszTörlésÉn a tojás-hajas dobozkáidon csak ámulok,hogy van türelmes ember,aki azokat az iciripiciri tojásdarabkákat ragasztgatja a dobozokra,órákra.
A pet-palack ékszerek pedig olyan különlegesek és egyediek,hogy az csak na,és már én is büszkélkedhetek egy szettecskével!Képzeld el,hogy mikor hordom,senki nem hiszi el,hogy az pet-palackból van,és ők is csak ámulnak,mert az életben nem láttak még ilyet!És nem csak az alkotásaid különlegesek,hanem te magad is!
Relaxálj egy picit,szusszantsd ki magad,és alkoss!Az engem mindig megnyugtat!:)
Köszönöm lányok! Nagyon jól esik. Remélem elmúlik hamar ez a rossz kedv :(
VálaszTörlésRégen jártam nálad, de most talán jókor jöttem! Nem szeretném, ha ennyire elkeserednél, hiszen annyi minden szép van a világon! Nézz körül, hallgass zenét, foglalkozz a kutyusoddal és kreatívkodj bármit!!! Meglátod, jobb kedvre derülsz!
VálaszTörlésA családi balhék sosem jók, főleg, ha reménytelennek látszik!...Próbálj te toleránsabb lenni, hátha visszaáll a rend! Én annyira békeszerető vagyok, hogy inkább mindenkire ráhagyok mindent, csak ne veszekedjünk!!! Mondjuk nem is vagyok normális!:DDD
A csigukat most láttam, milyen édesek!!!!:)))Kipróbálom az unokákkal, mert van sok csigaházunk! Mivel festetted le? ha megázik??? Lett belőle szélcsengő? Mutasd meg, hadd lássuk mindannyian!!!
Szebb napokat és semmi csüggedés, mert a rossz után a jó jön!:)
Süssön rád a nap!:)
Én még nem jártam nálad, de olvasva bejegyzésedet, megérintett. Kicsit kalandoztam a blogodon, s hidd el, gyönyörűek, elképesztőek a dolgok, amiket készítesz. Nem biztos, hogy az a fontos, hogy mások kifejezzék tetszésüket, hanem hogy neked örömet okozzon az, amit csinálsz. Úgy hogy folytasd bátran, és fel a fejjel! A felhők felett mindig kék az ég.
VálaszTörlésÉn el sem tudtam volna képzelni, hogy valaha is összevesszek az Apukámmal, de bárcsak veszekedhetnék vele. Sajnos ő már nincs.
Remélem, azóta elmúlt a rossz kedved, s talán az Apukáddal is kibékültél...